2009. december 1., kedd

Advent – Úrjövet!

A fákon még lebegnek aranysárga levelek, de reggelente köd árasztja el utcáinkat, és csatakosak vagyunk a mindent átható párától. Majd jönnek a deres reggelek, faggyal, hideggel, hóeséssel, jéggel.
Valami elmúlik, valami elmúlt.
Szomorkodhatnék, mert búcsúznunk kell a simogató napfénytől (acélos hideggel süt ezután), a madárdaltól (varjak károgása tölti be a levegőt), a tavasz, a nyár, az ősz szépségeitől. De hallgassunk csak bele, Ézsaiás próféta évezredekkel ezelőtt elmondott szavaiba: ”Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad.” És 60,1-2.
A távolból fölsejlik egy csillag fénye. Nőttön nő, beragyog mindent, átjárja az egész világot. Elkezdődött advent ünnepe. Napról napra csillagok, gyertyák gyúlnak, hogy karácsonyra egészen beragyogják a világot.
Az a célunk, hogy az emberszívekben is világosság ragyogjon fel. Ahogy közeledünk karácsony felé, szeretnénk egyre többet elmondani és meghallani az örömhírből, az evangéliumból. Hiszen megszületett, eljött közénk a világ Világossága, hogy életet, békességet, bűnbocsánatot, boldogságot hozzon. Jézus Krisztus születésének ünnepére készülődve kívánok sok boldogságot minden Olvasónak!
(Újpesti Napló)

Változások

Változások
Korunkban szinte minden megváltozik. A megszokott életvitel már a múlté.
Új utak épülnek – figyelnünk kell az útbaigazító táblákra, különben eltévedünk a megszokott úton is.
Új pénzérménk van – figyelni kell, nehogy a húszas helyett kétszázast adjunk oda.
Nyomtatványok kitöltésekor, ügyintézések során – egyre jobban kell figyelnünk, mert félrevezethetőek vagyunk!
Lelki életünk, hitünk környezete is jelentősen megváltozott – figyelnünk kell, különben eltévedünk!

Reformáció ünnepén jöjjetek, kérjünk az Úrtól éberséget, figyelmet, készséget és képességet észrevenni a jó utat, és felismerni a rosszat. Kérjünk erőt járni a jót, és ha kell, elhagyni a rosszat!
Nem járhatjuk a „megszokott” utakat!
Ha eltévedtünk, harcra van szükségünk az út korrekciójánál. A szabadulás érdekében minden erőt be kell vetnünk! Erősnek látszik az ellenfél, de a mi Segítőnk sokkal erősebb!
Emlékezzünk a hősökre. 1517-re, a reformáció bajnokaira. 1956-ra, a szabadságharc hőseire, áldozataira. Elődeink mindent vállaltak hitükért, szabadságukért, a változásért.

Álljunk meg az igazi Hős, Jézus Krisztus előtt!
Jöjjetek, nézzünk fel Jézusra, hitünk Fejedelmére!
Ő a mi Utunk, Életünk. Semmivel nem törődött, mindent vállalt értünk. Az emberiség megszabadítása ott, a golgotai kereszten történt. Bármilyen reformációi gondolataink is vannak, csak egy célunk lehet érvényes: „Vissza Jézus Krisztushoz, a Szabadítóhoz!”
Ő segít megváltozni és az úton járni. Az Ő juhai hallják a hangját, ismerik Őt, követik, nem tévednek el.
Ha a körülmények megtéveszteni akarnak – nincs hatalmuk felettünk.
Ha az ellenség megkötözni szándokozna – tehetetlen.

Deformálódott életünket hozzuk Urunk elé, hogy legyen általa megszentelt emlékezésünk ez ünnepen!

Mészáros Kornél

2009. október 22., csütörtök

Timi eljegyzése

Péter fiunk lassan másfél éve, hogy megházasodott.

Timi is felnőtt. Október 17-én eljegyezte Őt Losonczi-Kovács Gábor.

Néhány kép az érdeklődők számára: Megnézem!

Mint szülők, mást tehetnénk? Gyermekeinket elengedjük, és társaikat befogadjuk. Így végül is gazdagodunk, hiszen már a kettő helyett négy gyermekünk van. Hála legyen értük az Úrnak!

2009. október 11., vasárnap

Hálaadónap

Újra elérkezett!
Gyülekezetünkben minden év október második vasárnapja a hálaadónap.
Sok gyűjtögetéssel, készüléssel töltöttük az elmúlt napokat, hogy lássuk, mi mindent kaptunk az elmúlt esztendőben.
Ezzel a készlettel könnyű nekiindulni a mai napnak.
Személyes életünk hálaokai - végtelen sor.
Gyülekezeti ajándékaink - megszámlálhatatlanok.

Kész az én szívem!

De előpróbálkozik a gondok sokasága is.
Félre velük!
Ma a hálaadásé a fő hely.
Még a terhekért is!

2009. július 7., kedd

Mi tisztít meg...?

Elmúlt vasárnap úrvacsorázott a gyülekezet. A felkészülésben a timóteusi Igékben arról hallottunk, hogy sokat cserélik fel az igazságot hamisságra.
Arra bátorítottam a gyülekezetet, hogy mi tegyük ezt fordítva.
Merjük odaadni, elhagyni, letenni...azt, ami nem jó.
És felvenni, megélni a jót!

Egy nagyon megható éneket énekeltünk közösen:


Bárcsak mindnyájan komolyan vennénk azt a cserét, amellyel Isten ajándékozta meg az emberiséget.
Ellenünk szólt a vádirat, és kicserélte azt, széttépte, és Fia nevét, életét szánta oda értünk.
Így lett Ő helyettesítő áldozat.

Uram!
Köszönöm!

2009. május 23., szombat

Mensch wo bist du?


Érdekes arcképcsarnokba kerültem Brémában a Kirchentag kiállításán.
A német baptisták standján módom nyílt arra, hogy nagyjaink között kapjak helyet.



Különös ez az ökumenikus találkozó, az egyházi napok programsorozat.
Sok tanulsággal szolgál.
Együtt a felekezetek.
Praktikus megoldások.
Ötletek tárháza.
Lényegretörő előadások, ünnepek.

Közben átmentünk Brémából Hamburgba, hiszen ott ünneplik a német baptisták a 175 éves jubileumukat.
Öröm volt velük is találkozni, látni az ünnep nagyszerűségét, felszabadultságát, és mégis a hagyományok őrzését.


Utóbb bizonyára születik egy részletesebb beszámoló is ezekről a napokról, de a hála nagy a szívemben.


A "tengerész-misszió" is fontos feladat.

És végül Nemeshegyi Zoltánnal, egy indiai baptista lelkipásztorral
és a brémai egyik baptista lelkésszel állunk a baptista kiállításon.
Körülöttünk indiai testvérnők állnak.

2009. május 11., hétfő

Ne félj, mert megváltottalak!

Ne félj, mert megváltottalak
Neveden szólítottalak
Karjaimba zártalak
Örökre enyém vagy

Viruló réteken át, hűs forrás felé vezetlek
Pásztorod vagyok, elveszni senkit nem hagyok
Karom feléd tárom, kiárad áldásom
Nem rejtőzöm el, szeretet lángom átölel
Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet

Nem taszítalak el, amikor vétkezel
Irgalmat lelsz a szívedben
Örök feléd a hűségem
Amerre jársz, védlek, nyomodba lépek
Nem rejtőzöm el, szívem a szívednek felel
Ne félj, ha éjben jársz
Hidd, hogy a fény vár rád

2009. május 9., szombat

Közel a segítség!

Áldásod gazdag folyóit...

...áraszd e világra szét...! - énekeljük egy kedves énekünkben.



Tegnap füvet nyírtam, s miután megöntöztem, gyönyörködtem benne, hogy látogatók érkeztek. Rigók látogatták meg a felfrissített "pázsitot" felüdülést, felfrissülést keresve. Pedig ez csak átmeneti frissülést ad, és néhány csemegét a füszálak között található élőlények közül.

Igen.
Minden száraz, és várja az éltető esőt.

Mintha a világ képe tárulna elém most.
Kiszáradt, elerőtlenedett minden.
Várjuk, vágyjuk a nyugalmat.
Válságot emlegetnek.
Idegesek, egyre idegesebbek az emberek.
Az utakon, az üzletekben, a munkahelyeken, a családokban.
Van is miért.

De ... miként a szarvas a folyóvizekre ... úgy vágyik lelkem Hozzád Istenem.
És ott a csendes vizeknél - megnyugszik a lélek.
Ma is, mindnyájunknak erre van szükségünk!

Jövel az élet vizéhez, szomjazó és fáradott!!!