A fákon még lebegnek aranysárga levelek, de reggelente köd árasztja el utcáinkat, és csatakosak vagyunk a mindent átható párától. Majd jönnek a deres reggelek, faggyal, hideggel, hóeséssel, jéggel.
Valami elmúlik, valami elmúlt.
Szomorkodhatnék, mert búcsúznunk kell a simogató napfénytől (acélos hideggel süt ezután), a madárdaltól (varjak károgása tölti be a levegőt), a tavasz, a nyár, az ősz szépségeitől. De hallgassunk csak bele, Ézsaiás próféta évezredekkel ezelőtt elmondott szavaiba: ”Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad.” És 60,1-2.
A távolból fölsejlik egy csillag fénye. Nőttön nő, beragyog mindent, átjárja az egész világot. Elkezdődött advent ünnepe. Napról napra csillagok, gyertyák gyúlnak, hogy karácsonyra egészen beragyogják a világot.
Az a célunk, hogy az emberszívekben is világosság ragyogjon fel. Ahogy közeledünk karácsony felé, szeretnénk egyre többet elmondani és meghallani az örömhírből, az evangéliumból. Hiszen megszületett, eljött közénk a világ Világossága, hogy életet, békességet, bűnbocsánatot, boldogságot hozzon. Jézus Krisztus születésének ünnepére készülődve kívánok sok boldogságot minden Olvasónak!
(Újpesti Napló)
Tompaság
9 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése