A világ történelme során a rabság és szabadság párhuzama mindenütt föllelhető.
Némelyek rendelkeznek mások szabadságáról.
Mások szenvednek a zsarnokok jogaitól.
Birodalmak nőnek ki, hogy szabad emberek számára dicsőséget hozzanak, és az ő szabadságuk mások rabságát, kényszermunkáját hozza.
Némelyek úgy érzik, hogy magyarázható a rabság is szabadságnak, ha nem is olyan tökéletes - csak jól kell gondolkodni róla (Ábrahám fiai vagyunk!).
Isten időben figyelmeztetett a rabtartó megjelenésére:
Ekkor azt kérdezte Kaintól az ÚR: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.
Ki/mi uralkodik. A "normális" az, ha az ember uralkodik a bűn felett. Az "abnormális", ha a bűn az emberen. Nálam/nálad vajon hogy van ez?
A feloldozást is elküldi Isten!
Nevezd nevét Jézusnak, mert Ő szabadítja meg népét annak bűneiből.
Amikor azonban ezt végiggondolta magában, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből."
Ha a Fiú megszabadít, valósággal szabadok lesztek.
Aki a bűnt cselekszi, az szolgája a bűnnek.
A keresztyének szabadsága (?) az üldöztetés során.
Pál belső készsége a megpróbáltatások elhordozására.
Határozott fellépés Filippiben – mint római polgár.
Virradatkor a bírák hivatali szolgákat küldtek ezzel az üzenettel: "Engedd szabadon azokat az embereket!" A börtönőr ezt rögtön hírül vitte Pálnak: "Üzenték a bírák, hogy engedjelek benneteket szabadon. Menjetek hát, távozzatok békében!" Pál azonban így válaszolt: "Ítélet nélkül nyilvánosan megvesszőztettetek és börtönbe vetettetek minket, jóllehett római polgárok vagyunk, s ráadásul most titokban akartok minket elbocsátani? Azt már nem! Jöjjenek és kísérjenek ki maguk minket!" A törvényszéki szolgák jelentették e szavakat a bíráknak. Azok meghallva, hogy rómaiak, megijedtek, odasiettek, kikísérték őket, kérve, hogy hagyják el a várost. A börtönből kiszabadulva Lidiához tértek be, viszontlátva megvigasztalták a testvéreket, és útra keltek.
Politikai elnyomás – mint rabtartó.
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Megalkuvás, vagy a helyzethez való alkalmazkodás?
Munkálkodjatok a város jólétén…
4Így szól a Seregek URa, Izráel Istene az egész fogoly néphez, amelyet fogságba vittek Jeruzsálemből Babilóniába: 5Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! 6Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok férjhez leányaitokat! Szüljenek azok fiúkat és lányokat! Szaporodjatok, és ne fogyjatok! 7Fáradozzatok annak a városnak békességén, ahová fogságba vitettelek benneteket, és imádkozzatok érte az ÚRhoz, mert annak békességétől függ a ti békességetek is! 8Ezt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira! 9Mert hazugságot prófétálnak nektek az én nevemben; nem küldtem őket - így szól az ÚR. 10Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy visszahozlak benneteket erre a helyre. 11Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. 12Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. 13Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. 14Megtaláltok engem - így szól az ÚR -, jóra fordítom sorsotokat, összegyűjtlek benneteket minden nép közül és minden helyről, ahová szétszórtalak - így szól az ÚR -, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket. (Jeremiás könyve 29. rész)
A Szabadító és a megajándékozottak:
Az övéi közé jött, de az övéi nem fogadták be Őt!
Szabadságot hozott, és halálra ítélték!
Erővel, hatalommal jött, de eltűrte az igazságtalanságot is!
És végül: "... adott neki Isten olyan nevet, amely minden név fölött való, hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon...!"
