Néhány hete köszöntöttek családtagjaim, munkatársaim, ismerőseim születésnapomon, és mondhatom: nagyon jól esett. Megható volt a figyelmesség, a szeretet, a gondosság. És emlékeztetett a mögöttem lévő évekre. Százával tolultak elő a képek, a megélt élmények, az élet.
Ez ünnepen, karácsonykor nem saját, egyszerű életünk éveire tekintünk vissza, és nem magunkat ünnepeljük, hanem a világ, az egész teremtett világ urát, az Urat, Jézus Krisztust!
Mert jó 2000 évvel ezelőtt emberré lett. Tévedés ne essék, nem akkor kezdődött az élete, hiszen Ő maga az örök élet. A múltja felfoghatatlan, hiszen Reá nézve jött létre minden, Ő az örökkévaló Ige, aki már kezdetben is volt, az általunk ismert kezdetben, de nem akkortól, hanem öröktől fogva. Ő a kezdetet-véget nem ismerő idő, és a határokat nem mérő tér, Ő az ÚR, a minden mindenekben!
Hogy történhetett mégis testetöltése? Letette korlátlan hatalmát, megüresítette magát, és kicsiny magzatként formálódó testben volt lakhelye. Ő akarta, hogy így legyen emberré. Ugyanolyan embertestben érkezett, mint a miénk.
Az Atya szeretete engedte Őt a Földre, mert úgy szerette a világot…
Immár több mint kétezer éve, hogy ez a kimondhatatlan csoda bekövetkezett. A következő 33 évről az év többi hetében írunk, de most emlékezzünk Krisztus szeretetének, értünk vállalt sorsának különlegességére.
Ünnepeljük Őt.
Testetöltésének, születésének emléknapjára érkezzünk ajándékokkal! Vajon minek örülne? Mit adhatnánk, amiben benne van szívünk érzése, szeretete, odaszánásunk, figyelmességünk, kedvességünk, ami őszinte, ami igazi ajándék?
Az Úr Jézus elfogad – bárhogyan is érkezünk. Ha semmit nem hozva jövök, csak bűnös életemet vonszolom elé ezen az ünnepen – örömmel tekint rám. Ha hálaadásom szerény csokrát szorongatva tipródom előtte, hogy többet akartam, de csak ennyi…, csak ilyen sikeredett, szeretettel tekint rám, ha életem áradó folyóként szolgálja Őt, ha nagyszerű dolgokat tehettem, és ezek áldott örömével érkezem, boldogan fogad!
A lényeg, hogy jöjjek hozzá, hogy Hozzá jöjjek, hogy itt legyek, hogy ünnepeljem Őt!
A mennyei Sereg dicsőíti az Urat! „ Méltó a Bárány…!”- éneklik csodás kórusukkal, „Dícsérjétek az Urat!” – hangzik a bátorító üzenet odafent.
Itt lenn, a siralomvölgyből felcsendülhet újra karácsony csodás éneke: „ Dicsőség, Mennyben az Istennek! Békesség Földön az embernek!”. Amint a betlehemi mezőn az angyalok beleénekelték a pásztorok szívébe az éneket, ami azóta is zengő hangon terjed tovább, áradjon ma is, tovább is, a végtelen ünneplés felé vezető úton!
Áldott karácsonyt!
Mészáros Kornél
(Békehírnök - 2010. karácsony)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése