A megelőző fejezetekben olvasunk arról, hogy Áház király milyen engedetlen volt.
Fia Ezékiás apjával ellenététben Isten akaratát kereste, megtisztította a templomot, helyreállította a szolgálatokat, Isten felé fordult ő maga is, és népét is ebbe az irányba vezette.
Mindent jól tett.
Ahogy kell.
Ahogy Isten elvárja.
1Ezek után a hűségesen véghezvitt dolgok után eljött Szanhérib asszír király, és betört Júdába.
Erre aztán nem számíthattak.
Az engedelmesség után, a hűséges cselekedetek után?
Körbezárva a város - Jeruzsálem.
Látva a közelgő, tornyosuló sereget: betömtek minden forrást és patakot, amely azon a földön át folyt, mert ezt mondták: Miért találjanak az asszír királyok sok vizet, ha ideérnek? 5Majd nekibátorodva, fölépíttette az egész várfalat, ahol sérült volt; megnagyobbította az őrtornyokat, építtetett kívül egy másik falat, és megerősítette a Millót Dávid városában. Csináltatott sok hajítófegyvert és pajzsot is. 6A hadinép élére csapatparancsnokokat rendelt, azokat maga köré gyűjtötte a városkapu előtti téren, és szívhez szólóan így beszélt hozzájuk: 7Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek az asszír királytól, meg a vele levő egész sokaságtól, mert velünk többen vannak, mint ővele. 8Ővele emberi erő van, mivelünk pedig Istenünk, az ÚR, aki megsegít bennünket, és velünk együtt harcol harcainkban. És megbátorodott a hadinép Ezékiásnak, Júda királyának a beszédétől.
A menekülőutak elvágva, mindent odadobtak Isten kezébe.
Legyen, amint akarja.
Némi előkészület azért volt, hiszen építettek, szerveztek is.
De az odahagyatkozás lenyűgöző: Isten kezében vagyunk.
Majd jön Szanhérib.
Önmagától, hatalmától, birodalmától megszédült állapotban.
És megy a Jahve-ellenes propaganda. Az Ezékiás-ellenes beszéd.
(2Krón 32,9-19)
Majd egy mondatba foglalható a fordulat.
20 Ekkor Ezékiás király meg Ézsaiás próféta, Ámóc fia imádkozott, és segítségért kiáltott az ég felé!
Hittel, mindent félretéve imádkoztak.
Vizszintesen körülzárt, de felfelé nyitott szívvel!
Az imameghallgatás csodája tárul elénk: 21Az ÚR pedig angyalt küldött, ...
Ki másnak lenne hatalma?
Ki segíthetne?
És a következmény is nagyszerű:
22Így szabadította meg az ÚR Ezékiást és Jeruzsálem lakóit Szanhérib asszír király kezéből és minden ellensége kezéből. És nyugalmat adott nekik mindenfelől.
Immár az Úr zárja körül őket.
Védelmező hatalmával.
A Felséges rejtekében elrejtett élet lesz az övék.
Magunknak is, ma is ez az egyetlen reménység.
"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem."(Zsolt 50,15) 
