2008. november 27., csütörtök

Bibliaolvasó Vezérfonal

Vezérfonal!

Vajon mit jelent számunkra e könyvecske neve?
Egy lágy fonalat, amely behatárolja mozgásterünket, s egyben kijelöli az életút azon részét, amelyet biztonsággal járhatunk?
Erős hajókötelet, amely megtart akkor is, ha félelmes vihar akarja leszakítani a kikötő biztonságából hithajónkat?
Netán drótkötelet, amely segítségével szakadékok felett is átjuthatunk, ha rábízzuk magunkat?

Bibliaolvasó vezérfonal.
Életünk napról-napra újabb szálakkal kötődik az Igéhez.
A 2009. esztendőben is naponként olvassuk a Bibliát. Azt vesszük észre majd magunkon, hogy annyi ponton csatlakozunk a Isten Szavához, hogy elsodorhatatlanná válunk. Az ószövetség, az újszövetség gyönyörű parancsai, tanításai átformálnak, tanuljuk, érezzük, hogy merre, meddig
mehetünk.
Ha minden nap olvassuk a Bibliát, akkor olyanok lehetünk, mint aki egy kincseskamrába nyert bebocsátást. Olvashatjuk a szebbnél szebb, fontosnál fontosabb hitigazságokat, történeteket, törvényeket.
Úgy, mint ami a miénk.
Mint amivé kell lennünk.
Ha minden nap egy-egy ponton változunk, év végére jelentős átalakuláson jutunk túl. Hiszen az Ige nem tér vissza üresen.
Olvassuk, halljuk, cselekesszük, és más lesz az életünk. Olyan, amilyenné Isten akar tenni.
Akkor még csodálatosabb, ha nem csak bennünk hat az Ige, hanem házastársunkban, gyermekeinkben, vagy szüleinkben, vérszerinti és hittestvéreinkben ugyanazok a változások mennek végbe.
Ha a magyar baptisták - szerte a világon - ugyanúgy változnak az Ige által, az nagyszerű, észrevehető lesz.

Testvér!
Olvasd a Bibliát!
Használd a Vezérfonalat!
Legyen áldott esztendőnk a 2009.

Advent - közeleg az ünnep

Advent - közeleg az ünnep

Mintha most lett volna 2007 karácsonya. Oly emlékezetesek a tavalyi ünnepi istentiszteletek, az ajándékok, az ünnep illata, íze, kedves hangulata olyan frissen él még bennünk, hogy szinte úgy érezzük: tegnap volt.
Pedig eltelt 11 hónap. Ami tavaly volt - nem tér vissza. Múlttá lett, kedves emlékké, és hiszem, hogy megtermett a gyümölcse is. Érdemes volt ünnepelni, örömöt szerezni egymásnak, mert az ünnep nem csupán néhány nap boldogságot hozott (azt is), hanem maradandó értékekkel gazdagodtunk. Mássá, jobbá lettünk. Az értünk megszületett, bennünk élő Jézus Krisztus által.
Visszaemlékezem gyermek-, majd ifjúkoromra, legációkra, eddigi lelkipásztori szolgálatomra, gyermekeimre - és sorra jelennek meg a karácsonyi emlékek. Mikor, hogyan ünnepeltük karácsonyt. Igék, énekek, gyülekezetek, családi szituációk - gyönyörűek voltak. Áldott karácsonyok.
Most azonban Isten egy új ünnepel készül megajándékozni. Új karácsony új várakozással, adventtel. Vajon mit várunk az idei év karácsonyától? Hogy készülünk az adventre? Hogy fényesedik a tekintetünk az adventi gyertyák számának, ragyogásának növekedésével?
Az Úr Jézus jónak látja, hogy születésének ünnepén összegyülekezzünk, ünnepeljünk, róla és neki énekeljünk, imádkozzunk, prédikáljunk.
Közeledik az ünnep. Egymásnak készítgetjük az ajándékot, mert szeretnénk igazi örömöt adni szeretteinknek. Õ is közéjük tartozik? Miközben listát készítesz, hogy kinek mit, hol, mennyiért vásárolsz, a listádra legfölülre írd fel Őt, Jézus Krisztust, és készítsd el ajándékát. Nem kézzel, hanem a szívedben. Ő az ünnepelt!
Adventből, karácsonyból gyakran kimarad a lényeg. Az előkészületek nem bensőséges adventek, hanem félelmetes erővel sodró üzletté lettek. Az adventi istentiszteletek helyét elfoglalják az adventi vasárnapok akciói, kirakodóvásárai, és a csönd helyére a tülekedés lép. Készülünk karácsonyra - fényes pompával, nagy zajjal, reklámokkal, hiszen advent van, "ÚRJÖVET". Van helye mindennek. Van pénz (kell, hogy legyen!), van lehetőség az elköltésre, hiszen karácsonykor méltó ajándékokkal kell egymásnak kedveskednünk.
Két évezreddel ezelőtt - amikor az ünnepelt, Jézus született, szintén nagy tülekedés volt Betlehemben. A nagy összeírásra érkezők tolongtak a városban, és nem vették észre, hogy királyi gyermek érkezik. A nagy forgatagban neki már nem jutott hely - csak egy szerény istállóban. És a tömeg továbbment, tudomást sem szerezve Jézusról. A pásztorok, a bölcsek tudták, hogy mi történt Betlehemben, míg az ott élők nem.
Adventi ünneplésünk kezdetén álljunk egy kicsit meg. Tervezzük meg az előkészületet, tudatosan készüljünk az ünnepre - az ünnepelttel, Jézus Krisztussal! Ne feledjük: Várakozásunk célja a Vele való szoros közösség megélése!
Adjon Isten boldog adventi ünneplést minden kedves olvasónak!

(Az Újpesti Napló számára)